[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW

még hírek

Budapesten lép föl Katy Perry
Az egyik legnépszerűbb mai amerikai popénekesnő koncertezik...
Tovább
Sex Pistols-cuccok: parfüm, szappan, kávéscsésze
Nyártól Franciaországban, szeptember...
Tovább

interjú

"Csináljatok a szaunákról zenét!" Diplo a Quartnak
Diplo egyszerre dolgozik Robynnal, Snoop Dogg-gal, készít filmet a favelák zenéjéről,...
Tovább
"Fogalmunk sincs, mi van odahaza." A Yeasayer a Quartnak
Vasárnap a fesztivál egyik legjobb koncertjét adta az A38-WAN2 sátorban a Yeasayer,...
Tovább

még kritikák

Lázadás a gépek ellen - Matthew Dear új albuma
Matthew Dear az elmúlt évtizedben Detroitban élt és a techno új nemzedékének egyik...
Tovább
Amíg még világos van. Újdonságértesítő
Robyn második idei lemeze is megérkezett, és még jobb is, mint az első, pedig azt se...
Tovább
Tank, százharminccal. Pukkelpop fesztivál, harmadik nap
A Pukkelpop fesztivál utolsó napján tudósítónk lelkesedett az Ashért, nem hitte el...
Tovább
A becsapódással egy időben. Pukkelpop fesztivál, második nap
A belga Pukkelpop fesztivál második napján is felléptek manapság sokat...
Tovább
Dudorászás a délutáni napsütésben. Pukkelpop fesztivál, első nap
Huszonöt éves volt idén a belga Pukkelpop fesztivál. Tudósítónk...
Tovább
Meztelen lány a vattacukorban! Újdonságértesítő
Katy Perry nem azért alakított ám ki nagy rajongótábort az első lemezével, hogy a...
Tovább
Pokoli program a sótlan polákoknál. Beszámoló az Off fesztiválról
Továbbra sincs év, hogy a Quart tudósítói kihagynák a Katowice melletti...
Tovább
Acid! A Skinny Puppy klubkoncertje Budapesten
Három évvel legutóbbi budapesti fesztiválfellépése után a Diesel klubban adott koncertet...
Tovább
Önpusztító pocak - metál az utolsó napon
Szőröstökű, érett férfiak zenélnek szőröstökű, érett férfiaknak, vagy azoknak, akik azok...
Tovább
Az elfek országa, a basszus ereje: Yeasayer, Major Lazer
A Sziget zárónapja talán legaktuálisabb két és fél órájának ígérkezett a...
Tovább
Bombasztikus homlokráncolás. A Sziget Nagyszínpad ötödik napja
Vajon vasárnap éppen melyik zenekar koncertjét vágta haza a hangosítás? Kik...
Tovább
Legyen látványos és szórakoztató - Sziget nagyszínpad, negyedik nap
Flashmob után olaszoknak játszó olasz együttes, aztán angoloknak...
Tovább
Buffalóban a hetes buszon. Calvin Harris a Party Arénában
Calvin Harris neve itthon még mindig nem mond sokat, pedig rádióba való dance-pop...
Tovább
Tűsarkú cipős lufik a napraforgók között. Sziget Nagyszínpad, harmadik nap.
Hát hogy milyen volt a péntek a Nagyszínpadon? Volt ugyebár az...
Tovább
A hegyi ember és az istennő visszatértek. Az A38-Wan2 színpad pénteken
A zZz frontembere köpködött és sörösdobozt dobált, a Vive la Fête...
Tovább
Add a Startlaphoz

ajánló

Szeptember 5., 20.00

Jello Biafra és zenekara Budapesten

West Balkán
Szeptember 3-5., 20.00 és 21.00

Sikoly, lihegés, hangrobbanás: Újbuda Jazzfesztivál

A38, MU Színház, Fonó, 1500/1800 HUF, kivéve a Juhász Gábor és Kőszegi Triók, az 1000
Szeptember 13., 21.00

Az Atari Teenage Riot Budapesten

Trafó
Szeptember 18., 23.00

Igazi repülőtér a Dunán: a Black Dog Magyarországon

A38, 1900/2500 HUF
rss
nagy / kritika / hírek / programok

A magyar videomegosztókat is megsarcolná az Artisjus

A szerzők jogainak közös kezelését végző egyesület, az Artisjus törvényi felhatalmazás alapját állapítja meg és szedi be a szerzői jogdíjakat. Erre az évre vonatkozó, internetes jogdíjakról rendelkező közleménye egy komoly újítást tartalmazott, nevezetesen a videomegosztó-szolgáltatásokra vonatkozóan külön díjtételt állapított meg. A vezető magyarországi videomegosztók szerint viszont a szabályozás gyakorlatilag az ellehetetlenítésükhöz vezet. (A cikk az Artisjus reagálásával update-elve!)

h i r d e t é s

Megnézett videónként 1,20 Ft

Az Artisjus 2010-es, a zeneművek internetes tartalomszolgáltatásban történő felhasználásáért a szolgáltatók által fizetett díjtételeket tartalmazó közleménye a héten komoly sajtónyilvánosságot kapott, pedig a közleményben csak két új elem szerepelt. Az egyik a film- és zenei streaming szolgáltatások jogdíjainak csökkentése volt, a másik pedig a videomegosztó-szolgáltatások megkülönböztetése az egyéb tartalomszolgáltatástól.

A videomegosztókon található zenei tartalmak jogi megítéléséről szóló, tavaly szeptemberi cikkünkben már írtunk arról, hogy a szerzői jogvédők és a közös jogkezelők, illetve a hazai videomegosztók között nézetkülönbség van az utóbbiak jogi státusát illetően: az Artisjus nem osztja azt a véleményt, mely szerint a videomegosztók tárhely-szolgáltatók volnának, és erre hivatkozva szedne jogdíjat tőlük. A 2010-ben fizetendő internetes jogdíjakat megszabó I10 jogdíjközleményében az Artisjus az alábbi díjazást állapította meg a videomegosztókra vonatkozóan: "A lehívásért fizetett díj 10%-a, ilyen díj hiányában a felhasználáshoz kapcsolódó egyéb (pl. reklám- és szponzorációs) bevétel 10%-a, de legalább a jogdíjminimum: lehívásonként, megkezdett 7 percenként 1,20 Ft."

Dr. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus jogi osztályának vezetője magyarázatként elmondta a Quartnak, hogy az Artisjus csak a videókban hallható zenét jogosítja, legyen szó akár házi videókról: "Ha a házi videóban van zene, annak szerzői az Artisjus útján érvényesítik jogdíjigényüket." Ebből következik, hogy azok a videók, amelyekben nincs zene és nem is jogvédett filmekből származnak, nem jogdíjkötelesek, ám a szabály szerint a magyar videomegosztók minden egyes megtekintett videó után fizetni kötelesek a jogdíjminimum alapján. "Olyan a szabályozás, mintha nem ismerné a piacot, amit szabályozni próbál" – mondta a Quartnak Bazsó Gábor, az Indavideót üzemeltető Index Video cégvezetője. "Vagy pedig, ha mégis ismeri, akkor ezek szerint a piac bezárását tartja megfelelő alternatívának, ez a szabályozás ugyanis a magyar szereplőit sújtja, noha a magyar videomegosztók eleve jóval kisebb halak, mint a YouTube. Amennyiben ez így hatályban marad, és minden szabályt betű szerint be kéne tartania minden szereplőnek, akkor vagy kénytelenek lennénk bezárni a szolgáltatásokat, vagy külföldre költöztetni, ahol a díjfizetési kötelezettség már nem vonatkozik ránk, ami meg nyilvánvalóan abszurd."

Bazsó úgy látja, hogy a megszabott jogdíjminimum irreális: "A megszabott jogdíjak sok esetben akkor sem termelhetők ki, ha az összes hirdetési felületünket százszázalékosan értékesítenénk. Elég ehhez megnézni a vonatkozó médiaajánlatot, hogy mennyibe kerül egy hirdetési felület." Hasonlóan vélekedik Bányai Zsolt, az [origo] által működtetett Videa főszerkesztője is: "Havi lebontásban, a Videa látogatottsági adatait alapul véve, az új jogdíjfizetési kötelezettség körülbelül kétszer, háromszor nagyobb összeget jelent, mint amennyit a Videa csúcsra járatott értékesítési háttérrel el tudna érni."

A videomegosztók azt is megkérdőjelezik továbbá, hogy megoldható lenne az, hogy a jogosultak között a tényleges felhasználási adatok alapján osszák fel a jogdíjbevételt. "Egyelőre fontos leszögezni, hogy a jogosítás még nem kezdődött meg, így nem tudtunk érdemben tárgyalni a szolgáltatókkal arról, hogy pontosan milyen módon és milyen mélységű adatokat fognak tudni adni. Az viszont bizonyos, hogy a videomegosztóktól származó tényleges felhasználási adatok alapján fogunk jogdíjkifizetéseket teljesíteni" – mondta erre dr. Tóth Péter Benjámin, ám ez utóbbi az érintettek szerint gyakorlatilag képtelenség. "Technikailag kivitelezhetetlen, hogy mi az Artisjus számára tényleges felhasználási adatokat szolgáltassunk" – mondta erre Bazsó Gábor. "Arról természetesen tudunk statisztikát adni, hogy melyik videót hányszor nézték meg, de hogy a havonta egymillió megnézett videóból melyikben, mennyi ideig használtak fel jogvédett zeneművet, különös tekintettel a magánfelhasználók által feltöltött házi videókra, azt nyilvánvalóan képtelenség megállapítani. Azt pedig ugyancsak lehetetlen eldönteni, hogy egy adott videóban felhangzó zene mekkora hozzáadott értéket is jelent pontosan."

A piaci szereplők mégsem értenek egyet

A módosításokról az Artisjus közleménye azt írja, hogy azokat "a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések alapján, javaslataikat megkérve, véleményüket megismerve kerültek véglegesítésre. Ennek eredményeképpen a legjelentősebb piaci szereplők a most közzétett díjszabás szövegével egyetértettek." Ezt erősíti meg dr. Tóth Péter Benjámin is: "Természetesen megkerestük őket és egyeztettünk velük. Volt köztük olyan, amely nyitottabb volt a beszélgetésekre, és olyan is, amely jogi kérdéseket firtatott a szolgáltató felelősségét illetően." A legjelentősebb piaci szereplők, vagyis a magyar videomegosztó szolgáltatások azonban ezt nem így látják.

"Bennünket az Artisjus nem keresett meg a díjtételek kiszabása előtt, hogy egyeztessen velünk" – állítja az Indavideo képviseletében Bazsó Gábor. "Velünk még korábban, az Indavideo Film elnevezésű szolgáltatásunkról egyeztettek, melynek keretében magyar filmeket teszünk megnézhetővé ingyen. Ezekben a tárgyalásokban mindhárom jogosult szervezet részt vett, így az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda), a Filmjus és az Artisjus is, ahol szerencsére minden résztvevő rendkívül konstruktívan és jó szándékúan állt a témához, és sikerült megállapodni, pedig, ha mindenki mérlegelés nélkül mechanikusan tartja magát a jogdíjközleményben foglaltakhoz, akkor el sem indulhatott volna ez a szolgáltatás soha, sehol. De ismétlem, hogy a friss videomegosztói jogdíj ügyében velünk nem egyeztetett senki." Bányai Zsolt szerint a Videát ugyan megkereste az Artisjus, de egyáltalán nem vette figyelembe az álláspontjukat: "A jogdíjtervezetet véleményezhettük ugyan, és tájékoztattuk is az Artisjust, hogy nem tartalom-, hanem tárhely-szolgáltatónak tartjuk a Videát, hiszen nem áll módunkban egyenként ellenőrizni a felhasználók által feltöltött tartalmat. Az új jogdíjközleményben ezek az észrevételek azonban sajnos nem köszöntek vissza."

Az Artisjus jogi osztályának vezetőjétől azt is megkérdeztük, mit gondol a videomegosztók félelmeiről, vagyis hogy ez a jogdíjszabály esetleg a ellehetetlenítésükhöz vezethet. "Az Artisjus a szerzők egyesülete, és nem érdekünk az, hogy bármilyen életképes üzleti modellt megöljünk"- válaszolta dr. Tóth Péter Benjámin. "Épp ellenkezőleg: az a cél, hogy minél több jó minőségű szolgáltatás legyen a piacon. A jogdíjmértékünk százalékos mértékű, tehát a videomegosztó által elért bevételtől függ. Így a még kevesebb bevételt elérő szolgáltatóknak lényegesen alacsonyabb jogdíjat kell fizetnie, mint a nagyoknak." (Az osztályvezető ugyanakkor nem említi a megnézett videónkénti 1,20 forintos jogdíjminimumot, amit minimum be kell fizetni a szolgáltatóknak, a tényleges bevételtől függetlenül.)

A piacon kívüli szereplő dönt

Maguk a videomegosztók állításuk szerint nem magát a jogdíjfizetést támadják: "Önmagában egyébként úgy lenne tisztességes, hogy ha egy felhasználó megnéz egy videót, és ebből a szolgáltatónak bevétele keletkezik, akkor a videóban hallható zene jogtulajdonosaként megjelenő harmadik személy is részesüljön abból a bevételből" – mondja Bazsó Gábor. "Azonban így nyilván lehetetlen megoldani, hogy pont az a személy pont igazságos mértékben részesüljön, úgyhogy ezért egy olyan kompromisszumos megoldást tudunk elképzelni, mint a bevétel egy bizonyos hányadának átalányszerű felosztása a jogosultak között. Az viszont, hogy egy piacon kívüli szereplő határozza meg a jogdíjalapokat, teljesen figyelmen kívül hagyva a piac szabályait és reális árszintjeit, szerintünk abszurdum." Hasonlóan vélekedik Bányai Zsolt is: "Természetesen egy közösen kialakított megoldás - mely tudomást vesz az internetről, nemcsak mint felületről, hanem annak felhasználási szokásairól is – teljesen más helyzetet teremtene."

Utóbbira van egyébként külföldi példa: a Quart is beszámolt róla, hogy Nagy-Britanniában tavaly hónapokig nem lehetett videoklipeket nézni a YouTube-on. Szeptemberben aztán sikerült megállapodniuk a feleknek, mely alapján a YouTube egy meg nem nevezett átalányösszeget fizet a brit dalszerzőket tömörítő PRS For Music nevű szervezetnek.

UPDATE - az Artisjus kiegészít:

Dr. Tóth Péter Benjamin kommentben jelezte, hogy reagálna még a cikkben foglaltakra. Az Artisjus jogi osztályának vezetője az alábbiakat tartotta fontosnak elmondani:

"- Az Artisjus továbbra is nyitott a tárgyalásokra, megbeszélésekre - mind a jogdíjmérték, mind a lehetséges adatszolgáltatás tekintetében.

- A Videa álláspontja az volt, hogy az Artisjus távolíttasson el minden zenét a videomegosztóról. MI ezzel szemben azt mondjuk, hogy inkább legyen egy elfogadható mértékű jogdíjfizetés, és adjunk szabadságot a feltöltőknek és a fogyasztóknak, hogy széles, jogszerű zenei kínálatból válogathassanak.

A tárgyalások nyilván még eltartanak egy ideig, de ez természetes minden új szolgáltatás esetén. Valóban: az Egyesült Királyságban is ez történt, majd éles pengeváltások után sikerült megállapodni."

 

 
Korábbi cikkeink
Későbbi cikkeink

Szólj hozzá!

A Quart cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt. A Quart szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, így azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashatsz.

Oldalak: 1 - 2 Következő »
30 Szkítör
2010.07.04. 16:14

szép volt zsóti (DJ Yoda twitteréről):
Last night, Hungarian Copyright Inspectors threatened to confiscate my laptop & DVDs if I couldn't prove I'd BOUGHT all my music & video

[link]

29 bombacsov
2010.01.27. 10:17

Most jött a hír, h az Artisjus az otthoni zenehallgatás után is szeretné behajtani a jogdíjakat, minden lejátszott szám után1,35 Forintot köteles fizetni a felhasználó, persze a fanatikus zenehallgatók megkapják a havi átalánydíj fizetési lehetőséget, aminek értéke a zenehallgatási szokásoktól függően 30 és 50 ezer forint közé tehető. A hallgatók természetesen lejátszási listát nem kötelesek adni, hiszen az Artisjus kizárólag a tagjai között, a lemezeladási adatokhoz mérten osztja el a befolyt összeget.

28 maxsel
2010.01.26. 11:52

#20 Tóth Péter Benjámin: "Kérek egy konkrét példát. Hangfelvétel-jogdíjakat, üres hordozó díjakat vagy rádiós jogdíjakat vezessek le?"
Nemrég vásároltam meg digitális formátumban DFRNT: Metafiction c. albumát, amit aztán kiírtam 2 db CD lemezre, hogy pl. autóban is tudjam hallgatni. Ez esetben hogyan alakul a jogdíj? Mennyit kap ezután Alex Cowles (ő a szerző)?

27 Gilberto
2010.01.26. 07:51

Nem szegyellik magukat? Komolyan mondom ezek a "jogvedök" nevetsegesek. Meg valamit nem akarnak megadoztatni? Esetleg magat az internetet? Youtubeot nem akarjak jogdij fizetesre kötelezni,ahova az elöadok töltik fel a sajat klipjeiket? Ezzel is tamogatjak egyebkent a gazdasag kifeheriteset. Nem veletlen rendel egy csomo ismerösöm Szlovakiabol cd-t meg dvd-t.

26 egon
2010.01.25. 17:11

#25: Ennek kapcsán jutott eszembe egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: mi a helyzet a lakodalmakkal?

25 frankie
2010.01.25. 10:44

ez gyönyörű: [link]

24 bombacsov
2010.01.24. 13:31

Kedves Tóth Péter!

Akkor lenne egy kérdésem! Miért van az h a magyar művészek menekülnek a külföldi jogvédő szervekhez, és h a külföldről jövő jogdíjak szinte soha senkihez nem érkeznek meg normálisan? Elég sok zenész barátom van, és mindig mindenhonnan ezt hallom.
Csak kíváncsiságból kérdezem.
Gyerekkoromban dobosnak készültem, de amiket manapság hallok az Artisjusjról, hát örülök h végül egy normális szakma mellett döntöttem.
A másik kérdésem pedig az lenne, h miért kell önöknek fizetnem a saját fotóimért, ha kiírom azokat egy dvd-re?????????
Üdv



22 frankie
2010.01.23. 22:49

Jaj, nagyon aranyos ez az egész történet. Egy szóban: bohócvicc. Több szóban: se füle, se farka csillámporfelhő, ami alá beáll az Artisjus, mint Dagobert McCsip, hátha hullik még egy-két aranydukát a medencébe, mert pénzben lubickolni jaj, be szép! Mindegy, hajrá! :D

21 Tóth Péter Benjamin
2010.01.23. 16:15

@Maxsel:
"Én már nagyon régóta várok arra, hogy az Artisjus egy konkrét példával levezesse, hogy milyen módon és mennyit jutatt vissza a szerzőknek az úton-útfélen beszedett jogdíjakból."
Kérek egy konkrét példát. Hangfelvétel-jogdíjakat, üres hordozó díjakat vagy rádiós jogdíjakat vezessek le?

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

20 Tóth Péter Benjamin
2010.01.23. 16:13

@Jello:
"Mire nyitott az Artisjus? Arra is, hogy feletsék el ezt az újabb sarcot?"
Egyáltalán nem biztos, hogy ez lenne a jó megoldás.

Játsszunk el a gondolattal, hogy az Artisjus elfelejti. Ez azt jelentené, hogy az a többszázezer szerző, zeneműkiadó, aki Magyarországon és a világ összes részén működik, és akiket képviselünk, természetesen fenntartaná szerzői jogát, és egyenként kellene szerződniük a szolgáltatóval. Ahhoz, hogy egy szolgáltató elérhetővé tegye a nemzetközi és a belföldi mainstream és alternatív, könnyű és komoly (stb.) zenéket, iszonyú energiákat kellene a jogok megszerzésére fordítania.

Mi azon dolgozunk, hogy a szolgáltató számára egyszerűen, ésszerű áron legyenek elérhetőek a jogok. Konkrétan a videomegosztók esetében a tárgyalások elején tartunk. Vannak azonban más szolgáltatások (pl. rádiók, televíziók, hangfelvétel-kiadások, stb.), ahol már kialakult, működő kapcsolat van a szerzőket képviselő Artisjus és a felhasználók között, és ez a fogyasztók számára ideális esetben észrevehetetlenül működik. Ezekből a szolgáltatásokból, ezekből a "láthatatlan jogdíjakból" élnek a zeneszerzők, és alkotnak új műveket.

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

19 Tóth Péter Benjamin
2010.01.23. 16:07

@Bremiglio:
"Az hogyan lehet elfogadható mértékű jogdíj, ha a szolgáltatókat teljesen ellehetetleníti az Artisjus és a jogdíj mértéke nagyságrendekkel több a bevételeiknél? "
Vajon nem fordulhat elő, hogy egy tárgyalási folyamat elején a szolgáltatók részéről egy ilyen kijelentés részben a jobb pozíció elérését szolgálja? Természetesen a tárgyalási folyamat során mindkét oldal nézete változni fog, közelítve a másikéhoz.

Azt javaslom mindenkinek, hogy a tényeknek higgyen: Amíg a szolgáltatók működnek, elérhetők, az Artisjus nem lehetetlenítette el őket. Ha már ellehetetlenítettük őket, akkor kérem a kritikákat... ;)

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

18 Tóth Péter Benjamin
2010.01.23. 16:04

"Aki kicsit is benne van a zenei szakmában, tudja, milyen félelmetes mennyiségű lenyúlás történik az Artisjusnál."

Ez a kijelentés egyszerűen nem igaz - és konkrétumok nélkül legfeljebb olyan vádaskodásnak tekinthető, amire nem lehet válaszolni. A konkrét panaszos, akinek "lenyúlták a pénzét", miért nem indít pert?

Félreértés ne essék: az Artisjusnál emberek dolgoznak, akik tévedhetnek. De általános átverésről, lenyúlásról beszélni túlzás. Az érintett szerzők körében sokszor merülnek fel kérdések és javaslatok. Működik is az Artisjusnál egy ún. "Szerzői Véleményező Bizottság", amihez az összes fiatalabb, érdeklődőbb szerző fordulhat.

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

17 Tóth Péter Benjamin
2010.01.23. 16:00

@Baby Snake:
"Kedves Tóth Péter Benjámin, büntetőjogi felelőssége tudatában ki meri jelenteni, hogy a beszedett pénzek szétosztása is hasonlítható pl. az Egyesült Királyság jogvédő szervezetéhez?"
Nyilván nem egyformán hatékonyan működik a világ összes közös jogkezelő szervezete. Speciel az angol jogkezelőnél nem kunszt hatékonyabbnak lenni a felosztás során, ez az európai zeneiparban közismert tény.
Ennél fontosabb számomra, hogy az Artisjust a nemzetközi szerzői közösség - a felosztott jogdíjak mértéke és az elszámolások pontossága miatt - a kelet- és közép-európai régió legmegbízhatóbb jogkezelejőnének tekinti. Ezt tükrözi, hogy az ilyen jogkezelők nemzetközi szövetségének Vezetőségébe évek óta egyedül az Artisjust választják be a régióból.

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

16 Tóth Péter Benjamin
2010.01.23. 15:57

@Patreides
"Ugyan, hol van itt szó a szerzők jogairól? Egy dolog biztos: az, hogy hová folyik be a pénz."
Számodra mitől válna biztossá az, hogy ténylegesen ki is fizetjük a szerzőknek? Nem elegendő erre annyi biztosíték, hogy
1.) minden egyes szerző részletes jogdíjelszámolást kap, amit hamarosan induló online, "internet banking"-hez hasonló felületen tud ellenőrizni, és minden jogdíj-panaszra kimerítő választ adunk?
2.) a valamennyi szerző tagból álló (1500 fős) közgyűlés, és az általa választott szerzői testületek (köztük egy felügyelő bizottság) ellenőrzik a gazdálkodást?
3.) emellett minden évben független könyvvizsgáló is ellenőriz bennünket?

Milyen egyéb bizonyítékot látnál kielégítőnek ahhoz, hogy az Artisjus jogdíjkifizetésit igazoljam?

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

15 Patreides
2010.01.23. 14:37

"...szerzői az Artisjus útján érvényesítik jogdíjigényüket"
Ugyan, hol van itt szó a szerzők jogairól? Egy dolog biztos: az, hogy hová folyik be a pénz.

14 baby snake
2010.01.23. 00:52

Kedves Tóth Péter Benjámin, büntetőjogi felelőssége tudatában ki meri jelenteni, hogy a beszedett pénzek szétosztása is hasonlítható pl. az Egyesült Királyság jogvédő szervezetéhez? Ha érti, mire célzok...

13 parasite
2010.01.22. 22:08

artisjus kezd nevetségesebb lenni már mint a bkv. viccország.

12 baby snake
2010.01.22. 18:49

Aki kicsit is benne van a zenei szakmában, tudja, milyen félelmetes mennyiségű lenyúlás történik az Artisjusnál. Mindenesetre szakmai körökben egyre gyakran merül fel egy komoly szintű összefogás (jó volt már néhány, amit eddig sikerült leverni). Nagyon csúnya úgyek ezek, és a nagyobb halak nem fognak mellé állni, mert nekik ez így nagyon jó, vagy nem akarnak szembeszállni a fősodorral / érdekekkel. Nagyon sok pénzről van szó, jól van védve az érdek.

11 5perc
2010.01.22. 12:08

Szerintem ez így jó. Az artisjus ugyan kapálózik, hogy minél több ellenőrizhetetlenül/befolyásolhatatlanul/igazságtalanul szétosztható, de leginkább elkölthető bevétele legyen, de az alapfelállás az, hogy amíg matricácgatnak, bármilyen értékben büntethetelenül másolgathatnak a zemberek, amivel az Artisjus úgy tökönszúrta magát, hogy öröm nézni.
A matricás rendszer kijátszására meg nagyon komoly üzleti modell épült, de ezek a hülyék ezt még észre sem veszik, vehehe

10 maxsel
2010.01.22. 12:06

Én már nagyon régóta várok arra, hogy az Artisjus egy konkrét példával levezesse, hogy milyen módon és mennyit jutatt vissza a szerzőknek az úton-útfélen beszedett jogdíjakból. És mondjuk nem a Szinetár-Bereczki párosra vagyok kíváncsi, meg nem is Mága Zoltánra és társaikra...

9 bremiglio
2010.01.22. 11:49

Az hogyan lehet elfogadható mértékű jogdíj, ha a szolgáltatókat teljesen ellehetetleníti az Artisjus és a jogdíj mértéke nagyságrendekkel több a bevételeiknél?
Ezek után teljesen racionális, ha az Inda és a Videa arról beszél, hogy külföldre költözik vagy az Artisjus töröltesse a jogsértő tartalmat (jelen esetben ezen utóbbinak van jogalapja, nem a jogdíjfizettetésnek).

8 veneficus
2010.01.22. 11:41

Nagyszerű, hogy az alapvetően deviáns hozzáállású, vaskalapos szolgáltatókat megpróbálja meggyőzni a nyitott, kompromisszumra kész Artisjus (bocsánat, most kicsit elsírtam magam, ezt olyan felemelő). Közgazdaságtanból ugyan kicsit gyenge még, de szimpla pénzbeszedéshez az nem is kell. Csupán egyvalamiért aggódom már: vajon otthon, a budiajtóra felrajzszegezett Shakira-képért lehet, hogy jogdíjat kellett volna fizetnem? A kép, igaz, egyelőre még nem játszik le zenét, de a gyerek már napok óta bütyköl rajta.

7 Jello
2010.01.22. 10:10

Mire nyitott az Artisjus? Arra is, hogy feletsék el ezt az újabb sarcot?

6 Tóth Péter Benjamin
2010.01.22. 09:08

Csak picit reagálnék, mert a cikkben erre csak a videomegosztóknak adott az újságíró lehetőséget. Így kicsit egyoldalú.
- Az Artisjus továbbra is nyitott a tárgyalásokra, megbeszélésekre - mind a jogdíjmérték, mind a lehetséges adatszolgáltatás tekintetében.
- A Videa álláspontja az volt, hogy az Artisjus távolíttasson el minden zenét a videomegosztóról. MI ezzel szemben azt mondjuk, hogy inkább legyen egy elfogadható mértékű jogdíjfizetés, és adjunk szabadságot a feltöltőknek és a fogyasztóknak, hogy széles, jogszerű zenei kínálatból válogathassanak.
A tárgyalások nyilván még eltartanak egy ideig, de ez természetes minden új szolgáltatás esetén. Valóban: az Egyesült Királyságban is ez történt, majd éles pengeváltások után sikerült megállapodni.

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

5 veneficus
2010.01.22. 08:07

Rend a lelke mindennek. A videomegosztó oldalakra regisztráló felhasználók fizessenek regisztrációs adót, a feltöltendő videókat eredetiség-vizsgálatra kelljen vinni (megabájtonként), az egynél több videót feltöltők pedig nyújtsanak be utólagos adóbevallást: miből telik nekik ennyi digitális tartalomra?

Oldalak: 1 - 2 Következő »

legfrissebb kommentek

AZ [ORIGO] LEGOLVASOTTABB CIKKEI
AZ [ORIGO] AJÁNLATA

Olvasnivaló

A plakáttal csak hazudni lehet Kenczler Márton tervezi most a legkarakteresebb filmplakátokat Magyarországon. Interjú.
Forrás: [origo] Árpa Attila: Szomorú, hogy az RTL előveszi a Való Világot "Kényelmes, de drága utat választott az RTL, amely nem tud újat mutatni."
Forrás: [origo] Múzeumok, ahol a külcsín a lényeg Vannak olyan múzeumok, amelyeknél már az építészeti kialakítás is megér egy utazást.

ajánlott albumok

The Budos Band
III
   
Daptone, 2010