Egyre kevésbé fontos, hogy birtokoljuk a zenét

[2009. június 22. 17:44]

Az elmúlt években rendre feltűnnek trendek, amikről a szakértők azt jósolják: teljesen átalakítják a zenehallgatási szokásokat. Most éppen a reklámokkal finanszírozott zene-streamelő szolgáltatások vannak soron, amiknél nem is lesz a miénk a szám, amit hallgatunk. Bár nálunk persze nincs ilyen, azért elmondjuk, most éppen mi a Jövő.

A stream szónak nincs ugyan jó magyar megfelelője, de mindannyian tudjuk, mi az: amikor anélkül hallgatunk zenét egy oldalon, hogy le kéne (vagy lehetne) töltenünk a számítógépünkre, mobilunkra, akármire. Ez már meglehetősen nagy múltra tekint vissza: gondoljunk csak a MySpace-re, a Last.fm rádiójára, az Imeemre vagy éppenséggel a YouTube-ra, amin ugyan videókat lehet nézni, de ezek között is ugye sok a zenés. Valamint van rengeteg olyan, kevésbé ismert és népszerű szolgáltatás, mint például a Napster (már amióta belekényszerítették ebbe), ahol havi előfizetési díjért a katalógusból tetszőleges mennyiségű zenét lehet meghallgatni. Ezek tehát mind viszonylag régóta léteznek (mármint internetes időszámítás szerint) - ám egy viszonylag friss fejlemény most újra időszerűvé tette, hogy a streamelés legyen a jövő.

Ez a Spotify nevű oldal, ami 2008. október elején indult el, ám akkor még meghívásos alapon működött; teljesen szabadon 2009 februárja óta érhető el, legalábbis bizonyos országok lakosai számára: Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, és több észak-európai állam: Norvégia, Svédország és Finnország. Ők választhatnak, hogy teljesen ingyen, ámde reklámokkal súlyosbítva streamelik a zenét, vagy pedig előfizetnek (havi 10 Euróért), és akkor nem kell reklámokkal találkozniuk. Az említett országokban mintegy hárommillió Spotify-felhasználó van már, többségük az ingyenes verzió mellett döntött. Ez a szám nem olyan rettenetesen nagy, de ahhoz azért elég, hogy a szakértők többé vagy kevésbé óvatos előrejelzésekbe bocsátkozzanak, főleg úgy, hogy már elég régóta nem jelentkezett igazi új Trend. (Az volt az utolsó komoly fejlemény a digitális zenepiacon, hogy az iTunes eldobta a DRM-et és bevezette a többszintű árazást, és az még januárban történt. Csodálatos illusztrációnkat egyébként a Spotify főoldaláról szedtük.)

Így például a brit hivatalos listákat összeállító szervezet, az Official Charts Company egyik vezetője, Martin Talbot azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy "valamikor a jövőben muszáj lesz" a kislemezlista összeállításánál figyelembe venniük majd az interneten streamelt zenéket. A slágerlista ugyanis nyilván azt hivatott tükrözni, hogy egy-egy dal mennyire népszerű. Korábban ezt egyszerű volt megállapítani: amikor egy zeneszámot valamilyen hordozón meg kellett vásárolni - az eladási adatokat pedig ugyebár elég jól lehet mérni.

A dalokat eleinte fizikai hanghordozón, vagyis kislemezen, később mondjuk maxi-cd-n vehette meg az ember, azután pedig digitális letöltésként. Ez utóbbiakat a brit kislemezlista összeállításánál 2005 óta veszik figyelembe. (Eleinte szükség volt arra, hogy fizikai megjelenése is legyen az adott számnak; az első nagy letöltős siker a Gnarls Barkley: Crazy-je volt 2006-ban.) A letöltések beszámításának következtében az összes eladott kislemezek száma az elmúlt években jelentősen megnövekedett: a 2003-as 31 millióról tavaly már 115 millióra emelkedett - ennek 98 százaléka letöltés; idénre az elemzők 160 milliót várnak.

Azonban a mostani vagy legalábbis mostanában elkezdődni látszó "letöltés utáni, birtoklás utáni" (post-download, post-permanent ownership) korban egyre komplikáltabb felmérni, hogy mely számok a legnépszerűbbek. Amikor majd elérkezik a kor, hogy a streamelt számok már igen komoly részt vállalnak a zenefogyasztási szokásokból, akkor a kislemezlistáknak is alkalmazkodniuk kell ehhez - mondta a Martin Talbot, bár meglehetősen homályos becslést tett arról, hogy ez mikor lesz: "öt, tíz vagy húsz év múlva". Maga a BBC is óvatosan fogalmaz: "az elemzők azt jósolják" és hasonló fordulatokkal találkozhatunk.

Nehezebb kérdés, hogy valóban, hogyan változnak az emberek zenehallgatási szokásai a jövőben; kicsit talán könnyebb, hogy a Spotify minek köszönheti a sikerét, illetve tudja-e folytatni a diadalmenetet. Egyrészt nyilván fontos volt, hogy ügyesen vezették be a szolgáltatást, a meghívós rendszerrel ugyani hamar maguk mellé állították a meghatározó tech-bloggereket; aztán a szélesebb közvéleményt exkluzív bemutatókkal tudták megnyerni, például a U2: Get On Your Boots című számnak náluk volt a brit premierje.

Másrészt nyilván ennél is fontosabb, hogy megtartsák azokat, akik a hírverés hatására kipróbálják az ingyenes szolgáltatást. A Washington Postnak nyilatkozó elemző szerint ezt azzal sikerült elérniük, hogy az oldal nagyon egyszerű: nincsenek rajta az említett oldalak közösségi funkciói, nem lehet zenéket "felfedezni", barátokat keresni és az ő kedvenc számaikat meghallgatni stb. Vagyis nagyon könnyű használni, és az embernek nem az a benyomása, hogy most az interneten böngész, hanem hogy a saját zenéit játssza le, igaz, nem a saját gépén tárolja ezeket. (Ezt az érzést erősíti, hogy a Spotify a zenelejátszóba egy, a fájlcserélőkről ismert p2p funkciót is beépített, aminek köszönhetően nem kell várni arra, hogy elinduljon egy-egy zeneszám - ugyanis nemcsak a központi szerverről, hanem zenehallgató társainktól is kapjuk az adatokat.)

Két nagy akadály azonban még ott van a Spotify előtt. Az egyiket már sejtheti az, aki figyelmesen átolvasta az országok listáját, ahol elérhető: ugyanis nemcsak Magyarország nincs rajta, de az Amerikai Egyesült Államok sem. Tervezik persze a világ legjelentősebb zenei piacára is bevezetni a szolgáltatást, ám ott sokkal komolyabb versenytársakkal kell megküzdeniük, ráadásul jóval komolyan költségekkel is járhat az amerikai licenszelés - figyelmeztet a Washington Post.

Továbbá már régóta hangoztatják az elemzők, hogy a streamelésre építő szolgáltatások elterjedésének komoly akadálya, hogy a számítógéphez kötve lehet csak őket használni. A Spotify azonban nemrég bejelentette, hogy fejlesztik már a más készülékeken, nevezetesen például az okostelefonokon működtethető verziót; igaz, a tervek szerint ez csak a fizetős ügyfelek számára lesz elérhető, csakúgy, mint például az exkluzív lemezbemutatók a hivatalos megjelenés előtt, vagy éppenséggel a cd minőségűnek mondott hangminőség.

A Spotify jövőjétől függetlenül azonban, és kellő körültekintéssel azért mondhatunk annyit, hogy ahogy az internethez való hozzáférés egyre kötetlenebb lesz, annál kevésbé lesz fontos, hogy egy adott zeneszámot valamilyen formában ténylegesen birtokoljunk. Hiszen végülis mindegy, hogy az mp3-lejátszó memóriájában van-e valami, vagy pedig éppen streameljük - már amennyiben és amikor a zenehallgatási élmény illetve a dolog anyagi oldala ugyanolyan vagy legalábbis egymással összevethető lesz.

Korábbi cikkeink	Kisebbfajta forradalom! Megújult a Yahoo Music Forradalom Kínában! Ingyenes, legális zeneletöltés a Google-tól! Elindult a forradalminak szánt MySpace Music Bohózatba fulladt a legújabb ingyenzenei forradalom Forradalom! Éledezik a reklámokkal finanszírozott ingyenzene
Későbbi cikkeink	A Google megszorítaná az iTunest és átrendezné a digitális piacot Mégsem ez a jövő! Zeneipari hírek Hangos reklámokkal kísérletezik a MySpace Még nem vihetjük magunkkal. Ilyen a Spotify Újabb rekordokat döntöget a digitális zene, sőt, a bakelit is Ossz meg és uralkodj! A videómegosztók és a zene Újra nézhetnek zenés videókat a britek a YouTube-on Visszahozná az iTunes az album nagy napjait
Kapcsolodó linkek	Spotify