Túl graffitiszerű a Massive Attack plakátja
Tilos kihelyezni az új Massive Attack-lemezt...Tovább
Mocskos popot ígér a Franz Ferdinand
[2008. január 21. 16:46]
Dirty popként aposztrofálta Alex Kapranos frontember a készülő új albumot, és megmondta, hogy miért pont az ellenkezője ez a műfaj a poppunknak. Az is kiderül, szabad-e a logika tanácsára hallgatnia a zenészeknek, és hogy ki tartja rajta az ujját a pop-gombon.
h i r d e t é s
A "hamarosan kiadjuk az új lemezünket, szerintünk jó lesz, reméljük, a hallgatók is örömmel fogadják majd" típusú interjúk-előrejelzések elég unalmasak szoktak lenni, a Franz Ferdinand azonban kihozta a műfajból a legjobbat. Alex Kapranos frontember a Billboardnak adott interjújában először is bedobott egy jó kis stílusmeghatározást, és ráadásul még jól neki is ment egy számára ellenszenves műfajnak. Dirty pop, vagyis mocskos (esetleg koszos) pop lesz a harmadik, nyárra várható lemez stílusa. Ami a punkpop ellentéte - ez utóbbi olyasmi, amiben vesznek valami csodálatosat, és minden mocskot eltávolítanak belőle. Ezzel szemben a Franz Ferdinandban, ígéri Kapranos, lesz mocsok és attitűd, valamint él (izé, edge) is.
A felvételek éppen most folynak Glasgow-ban, az együttes szülővárosában. Már felvettek ott egy demót, aztán elmentek Londonba, egy rendes stúdióba. Ám néhány próba után úgy döntöttek, hogy a Glasgow-ban felvett anyag sokkal jobban szól. Arra készteti őket (mint hallgatókat), hogy felpattanjanak és táncoljanak, és ez a célja az új albumnak. "A logikus az volna, ha Londonba mennénk egy nagy stúdióba és milliókat költenénk a felvételekre. De a logika soha nem jó tanácsadó, ha zenélésről van szó: akkor az ösztönökben kell bízni" - fektette le esztétikai elveit Kapranos.
Egy szemléletes példát is hozott: egyik új szerzeményük a korábbiaknál szinti-központúbb lemez elkészítéséhez a Polyvox nevű gépezet. Ezt egy orosz mérnök fejlesztette ki a hetvenes évek végén. "Hallotta, hogyan szól a Moog, de fogalma sem volt, hogyan lehet egy ilyet készíteni. Megpróbált valami hasonlót csinálni saját maga, és létrehozta a saját szinti-változatát. Számomra a Polyvoxot a tökéletlenségei teszik tökéletessé - csakúgy, mint a legolcsóbb, legszarabb gitárok hangzását a gyakorló-erősítőkkel."
Az együttes dobosa, Paul Thomson arról mesélt a Sunday Mailnek, hogy a felvételeket producerként Brian Higgins tartja kézben. Brian, aki a Girls Alouddal is dolgozott, "rajta tartja a kezét az ujját a pop-gombon. Tudja, mi működik és mi nem." Korábban vele vették fel a Franz Ferdinand Bowie-feldolgozását (melynek egyébként a letöltésére bíztattak, lásd korábbi hírünket), és akkor látták, hogy ez így jó. Thomson elárulta, hogy mostanában véglegesítik, mely dalok kerülnek majd fel a lemezre: korábban élőben négyet kipróbáltak, de abból kettő végül elesett.
Paul Thomson egyébként tagja a Correcto nevű együttesnek is, Patrick Doyle basszusgitáros és a valahai The Royal We együttes két tagja mellett. A dobos szerint hülyeség indie-szupergruppról beszélni, egy ilyenben ugyanis technikailag magasan képzett zenészeknek kéne szerepelniük, és korántsem ez a helyzet. Thomson számára a Franz Ferdinand az első, de a Correctóval olyan dolgokat csinálhat, amit azzal nem. Így például egy hét alatt összedobhatnak egy albumot, míg ugyanez az anyazenekarnak két évbe telik. A Correcto első kislemeze, a Joni tavaly jelent meg, a második kicsi és az első nagy pedig hamarosan jön a Domino Records gondozásában.
 |
|
| Korábbi cikkeink | |
| Későbbi cikkeink | |
| Kapcsolodó linkek |
Szólj hozzá!
A Quart cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt. A Quart szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, így azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashatsz.
